Az összes érettségi közül talán a matematika a legnépszerűbb, ha emelt szintű vizsgára gondolunk. Évről évre megfigyelhető, hogy a legtöbb hallgató ezt a tantárgyat választja, ha valamilyen tantárgyból emelt szintű vizsgát szeretne tenni. Bár ebből sem könnyű felkészülni, ha nem jól csináljuk, könnyen érhetünk el rossz eredményt. Miért mondható el, hogy ez a legjobb választás mindazok számára, akik valamilyen emelt szintű érettségit szeretnének tenni? Mi a legnehezebb része ennek a megmérettetésnek?
Bizonyára ez az a tantárgy, amelyből a hallgatók többsége emelt szinten szeretné megmérettetni a tudását, nem csupán középszinten. Mi ennek az oka? A válaszhoz tisztában kell lennünk a felsőoktatás működésével és elvárásaival. A legtöbb egyetemi szakon bizonyos mértékű hasonlóság van a tantárgyi követelmények tekintetében.
Melyik tantárgy jelenik meg szinte minden gyakorlatorientált egyetemi fokozatban? Ez bizony nem fizika vagy kémia. Ez a matematika. Az integrálás, a deriválás az első félév matematikai tananyagai közé tartozik, amelyeket bizony meg kell tanulni az emelt matek érettségire. Ha valaki informatika érettségit tesz, az ott megszerzett ismeretek nem sokat jelentenek majd, ha például később biológusnak akar tanulni. Ezzel szemben a matematikát szinte minden tanulmányi területen megkövetelik.
Ha emelt szinten szeretnénk matematikából diplomát szerezni, látni fogjuk, hogy évente nagyon sok téma merül fel a vizsgákon. Pontosan mik lennének ezek? Mik azok, amikkel szinte hogy találkozunk később?
Integrálás. Az integrálás évek óta szerves része a vizsgának és gyakorlatilag minden feladatsor része. Ez egy nagyon nehéz témakör, rengeteg gyakorlás és odafigyelés szükséges ahhoz, hogy valaki profin tudjon integrálni.
Trigonometria. Mik egyébként a trigonometrikus függvények? Mire használhatók? Mi az a szinusz, és koszinusz? Mi a tangens, és a kotangens? Hogyan lehetne szemléltetni őket?
Kombinatorika. A kombinatorika azzal foglalkozik, hogy egy véges halmaz elemeit valamilyen szabály alapján csoportosítsuk, kiválasszuk, sorrendbe rakjuk.
Százalékszámítás. Ez egy tipikusan olyan témakör, ami a hétköznapokban is jelen van. Ha egy gyümölcs ára 100 Ft-al kevesebb lett, és eredetileg 300 Ft-ba került, akkor hány százalékos az akció?
Logaritmusok. Mik a leggyakrabban használt logaritmusok? Mi a különbség a kettes és tízes alapú logaritmus között?
Prímszámok. Hány osztója van egy prímszámnak? Pontosan mi a definíciója annak a fogalomnak, hogy prímszám? A nulla prímnek számít? Ezek nagyon gyakori kérdések.
Deriválás. A differenciálás szintén gyakorlatilag minden évben előforduló téma. A differenciálás alkalmas arra, hogy meghatározzuk az adott függvény görbéjéhez húzott érintő meredekségét egy adott pontban.
Koordináta geometria. Tudtad, hogy a mérnökök is rengeteg koordináta geometriát használnak? Miért? Azért, mert nagyon praktikus, és szemléletes.
Térfogatszámítás. Hogyan kell egy kúpból, és egy hengerből álló összeforrasztott test térfogatát meghatározni? Na és mi a helyzet, ha két téglalapot forrasztunk össze?
Másodfokú egyenlet. Mi az a diszkrimináns? Mikor van egy másodfokú egyenletnek megoldása? Mi a megoldóképlet? Ezek mind-mind fontos kérdések.
Síkidomok. Habár a középszinten is nagyon gyakori a síkidomok témakör, gyakran jönnek elő síkidomokkal kapcsolatos feladatok az írásbeli vizsgán. A rombusznak kötelező tudni, hogy hogy kell a területét és a kerületét kiszámolni. A paralelogramma definícióját pedig kötelező tudni: ez egy olyan négyszög, melynek a 2-2 szemközi oldala párhuzamos. A deltoid olyan tengelyesen szimmetrikus négyszög, melynek az egyik átlója a szimmetriatengelye és melynek két-két egymás melletti oldala azonos hosszúságú. De szintén nagyon gyakran jönnek elő kör területével és kerületével kapcsolatos számítási feladatok, valamint trapézokra vonatkozó matematika állítások, rombuszokra érvényes megállapítások.
A Pitagorasz-tétel szintén egy olyan témakör, ami akár a mindennapi életben is jelentőséget kap, nem csupán a padban, amikor tanulunk.
Az abszolút érték fogalma. Ez megint egy olyan fogalom, amelyet minden tanulónak ismernie kell már az általános iskolában. Mi az abszolút érték jele? Ez a kérdés már a középiskolai felvételinél felmerül.
A matek blogot tekintsd meg a Profifelkészítő.NET weboldalán! https://profifelkeszito.net/blog-kategoria/matematika
A középszintű matek vizsga mindenkinek kötelező, aki az adott évben érettségit szeretne tenni. Miért? Mivel ez követelmény, ugyanolyan kötelező érettségi tantárgy, mint a történelem vagy az idegen nyelv. Az emelt szintű vizsga azonban opcionálisan választható, és a felépítése eltérő. Hiszen itt kötelező szóbeli vizsgát tenni, és nagyon sok olyan téma is felmerül, amelyet egy középszintű vizsgán általában nem jelenik meg, vagy a vizsga számonkérése mélyebb.
Az emelt szintű matek érettségi vizsgának több olyan részegysége, aspektusa van, ami bizony megjelenik az egyetemi számonkérésben is. Pontosak mik lennének ezek? A legtöbbször – beszélhetünk akár közgazdász, matematikus, informatikus, biológus, vegyész szakról – ugyanazokat a témákat kérik vissza.
Deriválás. A számonkérésre minden félévben az első dolgozatokban kerül sor. A differenciálás a felsőbb matematika fontos alapja, az analízis egyik alapköve.
Megjelenik az integrálás is, amely az első félév tantervének második felét képezi, beleértve a Riemann-itegrált.
A válasz az, hogy nem. Vannak olyan témák az emelt szintű matematika érettségin, amik nem találhatók meg az egyetemi tananyagban. Ilyenek például a gráfok. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezeket a témaköröket nem kellene hatalmas alapossággal átnézni, és megtanulni.
A válasz az, hogy nem. Minden év kicsit más és más, jellemzően mindig abból a témakörből kerülnek ki, melyek az emelt szint tananyagát képezik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy butaság lenne böngészni a korábbi évek feladatsorait. Végül is óriási az átfedés, és a teljes érettségi vizsgán felmerülő témák általában nagyon hasonlóak.
Sok diák sajnos megbukik e tárgy emelt vizsgáján, mert nem használ jó felkészülési technikát. Nos, íme egy áttekintés arról, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy szakmailag felkészüljünk egy emelt szintű matematika vizsgára.
Rendszeresen tanulj. A rendszeres talán talán a legfontosabb mind közül. Ne számíts igazán jó eredményekre, ha egész évben felkészülsz, néhány hónapos kihagyásokkal. Minden hétvégén vedd elő a könyvet és a füzetet!
Nézzük át az összes témát. Nagyon gyakori hiba, hogy az emberek csak megtanulják és áttekintik azokat a témákat, amelyek nagy kedvencek. Miért? Végül is az érettségin nemcsak a kedvenc témánkat fogják megkérdezni, hanem gyakorlatilag mindent. Lehet, hogy szeretjük a halmazelméletet, de nem szeretjük az integrálást, de ezeket a témákat még mindig gyakorolni kell.
Találj egy profi mentort. Hidd el, még a 30-40 órányi segítség is sokat jelenthet. Ha nem értjük a megoldást, és gyakran nem értjük, kérdezünk meg egy tanárt, aki bármiben segíthet nekünk. Természetesen nagyon fontos használni egy olyan pedagógus munkáját, aki szakterületén profi.
Használjon professzionális online oktató webes tananyagokat. Bár az emelt szintű matematika érettségi megoldásai megtalálhatók a korábbi évekre, ne elégedjünk meg azzal, hogy megnézzük őket. Nem adnak teljes betekintést az 1-1.
Ez nagyon egyénfüggő, hogy kinek hány óra gyakorlásra lesz szüksége végül. Lehet, hogy valakinek egy témakör megismerése 10 órát fog igénybe venni, lehet, hogy valakinek 50-et is. Egy emeltszintű vizsga letételéhez mindennel együtt több száz óra készülés szükséges, ezért nagyon fontos, hogy rendszeresen gyakoroljunk, minél többet.